Minden nő első akar lenni, és olyan kapcsolatról ábrándozik, mint a romantikus filmekben. A férfiak többségének viszont roppant kényelmes ez a helyzet… Csakhogy bárkiből válhat szerető bármikor és ő sem akar csak egy ágyastárs maradni.

Eltűrni a szeretői státuszt valójában megalkuvás kérdése. Mindenkinek más oka van rá. Vagy az alacsony önbecsülés, vagy az elköteleződés hiánya, vagy a pénz(telenség), vagy a szerelem rabsága. És mindezekkel együtt az az érzelmi mókuskerék, amiből nem lehet egykönnyen kiszállni. Ha vele maradsz fáj, ha szakítasz vele még jobban fáj, és ez az állandó emocionális krízis akár doppingul is szolgálhat, ami fenntartja ezt a hűtlen viszonyt. 

A szeretői státusz tabutéma. Mindhárom fél számára megalázó, bűnös, és szégyellnivaló. Hazudni kell az asszonynak, a szeretőnek, és önmagadnak is. Hamis és valódi érzelmek váltakoznak, és már magad sem tudod, kit szeretsz igazán. Izgalmas egy ideig, amíg választanod nem kell a feleséged és a szeretőd között. Magányosnak érzed magad, fogalmad sincs, mit kellene tenned, és kihez fordulhatnál, csak az időt húzod. A döntés fájdalmas. A szeretőre nézve méltatlan, rád nézve kockázatos a rejtett viszony további fenntartása. Kínos róla beszélni, és még kínosabb benne lenni… a Szerető szemszögéből nézve.

Általában női szerepkör, és gyakrabban is használjuk e lenéző titulust nőkre, mint férfiakra. Ugyanakkor a vele járó kellemes és kellemetlen tulajdonságok hasonlóak mindkét nemnél.

Vannak olyan esetek, amikor ki sem derül, vagy csak hosszú idő múlva, hogy álmaink nője/lovagja házas vagy kapcsolatban van. Így a szeretőnek fogalma sincs róla, kivel is hálja el a nászt gyönyörben úszva minden egyes alkalommal…

Amikor egy kapcsolatban kiderül, hogy harmadik fél van a dologban, azonnal a szeretőt kezdjük szidni. „Az a szemét qrva biztos elcsábította, az a rohadék biztos rámászott, biztos nem kapja meg otthon, amit akar”, és a többi és a többi… A szerető szó, már önmagában is negatív jelentést hordoz. Ha már megcsaltak undorodsz tőle, és dühös vagy, ha te vagy a hűtlen talán van némi lelkiismeret-furdalásod.

Kapásból a titkos viszony, a mocskos szex, a lopott órák jutnak róla eszedbe. A bűnös Szerető, akivel a párod minden olyat megtesz, amit veled nem mer. Aki betolakodik a párkapcsolatodba, aki felborítja az eddigi életritmusodat, és aki miatt megváltozik a társad viselkedése, a személyisége, az öltözködése és gyakran még az anyagi helyzete is. Aki miatt nem eszel, nem alszol, féltékeny és gyanakvó leszel minden emberi lényre a világon. Aki szemrebbenés nélkül elveszi mindazt, ami a Tiéd, és vele mindent, ami valaha a Tiéd volt, ami Neked alapból jár!

Legalábbis ezt mondjuk róluk, igaz? Valójában a Szerető ugyanolyan ember, mint Te vagy Én.

Ha most vagy, vagy valaha szeretői státuszban voltál, át tudod gondolni, vajon mi volt az oka, hogy belementél egy ilyen kapcsolatba.  

A leggyakoribb magyarázat az alacsony önbecsülés. Azt jelenti ebben az esetben, hogy nem tartod magad annyira, nem becsülöd, nem tiszteled, nem szereted magad annyira, hogy egy ilyen, bonyodalmakkal és lemondásokkal járó kapcsolatba belemész. Mert bizony le kell mondani arról, hogy akkor találkozz vele, amikor akarsz, mutatkozz vele nyilvánosan, az ideje nagy részét Neked szentelje, és a legfontosabb, hogy felvállaljon, mint Barátnőt.

Az önbecsülés a személyiségünk lényegbeli jellemvonása.  Azok a nők, vagy férfiak, akiknek nincs helyén az önbecsülésük, gyakrabban mennek bele egy ilyen kapcsolatba és tovább is maradnak benne. Az alacsony önértékeléssel rendelkezők nem hiszik el magukról, hogy ők elég jók ahhoz, hogy normális párkapcsolatot létesítsenek. Marad a hiú ábrándozás, hogy majd Te leszel az a kivétel, aki miatt elválik a feleségétől. Persze erre a férfi is rátesz egy lapáttal, hiteget, ami csak időhúzás gyanánt szolgál neki. Ha egy férj féléven belül nem válik el a szeretője kedvéért, akkor a feleségével marad. A mellőzöttség, az örökös verseny a feleséggel, a férjjel töltött időért, a szeretetmorzsáért, nem igazán fog segíteni az önbizalmad helyreállításában. Biztos, hogy ezt akarod?

A megoldás abban keresendő, hogy először magadat pakolod helyre, hogy mi tartozik az értékrendedbe, és milyen alapelveid vannak egy kapcsolatot illetően. Ehhez persze elengedhetetlen a jó önismeret. Kérd szakember segítségét, aki visszaterel a helyes útra, és segít helyreállítani az önbizalmadat. Csak ezután kezdj bele egy párkapcsolatba. Azok a nők, akik helyes önképpel rendelkeznek, kevésbé létesítenek, vagy csak rövid ideig maradnak benne egy szeretői kapcsolatban. Inkább törekednek arra, hogy egy legális kapcsolatban legyenek boldogok.

Elköteleződés hiánya. 

Noha óriási a vágyódásod egy felvállalt, normális párkapcsolat után, mégis olyan kapcsolatokba futsz bele, ahol rendszerint szeretői státuszban találod magad. Bár a döntés nem tudatos, mégis vagy olyan partnert vonzol be, akik nem akarnak hosszútávú kapcsolatot és nem óhajtanak elköteleződni, vagy valójában Te magad sem gondolod komolyan. Látszólag szeretnél egy jól működő hivatalos kapcsolatot, voltaképpen független akarsz maradni. Ennek oka gyermekkorra vezethető vissza, amikor is a kötődések motívumai kialakulnak. Ezért a szülők, a környezet, és a minket ért érzelmi hatások és megélt élmények a felelősek, amelyek a későbbi párkapcsolati mintázatokat adják. Szakértő személy fel tudja térképezni a múltban rejlő okokat, és új irányt jelölhettek ki a hosszútávú kapcsolat kialakulásának reményében.

Ugyanakkor az is lehet, hogy kényelmes neked ez a szerep, mert csak a legjobbat veszed ki a kapcsolatból és a férfiból/nőből. A vele járó „problémák” maradnak otthon a négy fal között, mint gyerekek, mosás, háztartás, munkaidő. Megkapod a megfelelő törődést, figyelmet, szeretetet, szexet, és a férfi is a legjobbat kapja tőled, amit odahaza nem… minőségi időt, minőségi hancúrozást, vad erotikát, meghallgatást, és nyugalmat. Rendkívüli alkalmazkodókészséget, türelmet, empátiát és rugalmasságot igényel egy ilyenfajta felfogás.

Szeretethiány

Évek óta benne vagy egy monoton kapcsolatban, nem kapsz sem dicséretet, sem egy jó szót, sem kedvességet, elismerést a társadtól. Nincs már ölelés, kevés a szex, hozzád se ér ki tudja mióta…csók?! Pff… hmmm…hagyjuk… Úgy érzed, már nem szeret, nem vagy nő/férfi neki. Legszívesebben elhagynád, de hát a gyerekek, a ház, a vállalkozás, az évek…Jól van ez így…s lehajtott fejjel beletörődsz. Az állandó szeretethiány testileg-lelkileg megvisel. Nyomot hagy rajtad. Gyűröttnek, nyúzottnak és fáradtnak érzed magad. Egyszer csak jön valaki, egy hős megmentő, aki azt látja benned, amilyen valójában vagy. Egy Istennő/Isten! Szája tátva marad, mindent eldob, ami a keze ügyébe akad, és csak TE kellesz neki.  Először nem tudod mire vélni, nem hiszel a szemednek, sem a szavaknak, hisz rég elfeledted már, hogy valaki őszintén bókoljon NEKED! Elcsábított. Belemész a szeretői kapcsolatba.

A kérdés az, melyiket tűröd tovább? Inkább elviseled a tartós szeretethiányt, VAGY fenntartod a külső viszonyt, amelyben megkapod a hőn áhított szeretetet, figyelmet, gondoskodást a szeretői státuszért cserébe?

Amikor a pénz a motiváció

Nem megvetendő dolog, ha valaki anyagi biztonságra vágyik, és úgy érzi, csak ennek árán érheti el. Sok idősebb férfi, aki már házas, megteremtette a család számára az egzisztenciát, vágyik arra, hogy egy kis változatos szexért cserébe valakit anyagilag támogasson. Erre a célra, némi anyagi hozzájárulás fejében szeretőt tartanak. Vannak, akik azért vállalják be a „luxus prosti” szerepét, mert rászorulnak, és ezt látják az egyetlen kiútnak, mint kitörési lehetőség. És vannak, akik azért, mert könnyű, gyors, és kényelmes pénzforrás, viszonylag kevés idő és energiaráfordítással.

Mindamellett sok egyedülálló nő, gyerekét egyedül nevelő családanya örül neki, ha a szeretői viszonyban nemcsak neki kell adnia, hanem segítségként, anyagi formában, hétköznapi módon, mint egy legális kapcsolatban, anyagi támogatást is kap, pl.: a bevásárlások, számlák, albérlet kifizetése, ruházkodás során. Néhanapján pedig, ha a férfi nincs is annyira eleresztve, mégis meglepi egy kisebb ajándékkal, ez is a támogatások közé sorolandó.  

Szerelem

Nem tehetsz róla, ha egy nős férfiba szerettél bele. De arról már igen, hogy belemész-e vele egy szeretői kapcsolatba vagy sem. A szerelem rabságából szabadulni olyan, mintha a szívedet gyökerestől tépnék ki a helyéről, és a szemed előtt zúznák széjjel, hogy aztán megkövülve tegyék vissza, mert nem akarod ezt érezni soha többé! Úgy érzed, feladnád az elveidet is miatta, és mindegy mi áron, azaz bármi áron, csak Vele legyél! De ő házas. Felesége van, gyerekei. Egész életedben szigorú alapelveid alapján éltél, soha nem voltál még szerető, és téged sem csaltak meg. Rendíthetetlen értékrended van azzal kapcsolatban, hogy: Nős vagy kapcsolatban lévő férfival SOHA, DE SOHA! Tartod magad ehhez, VAGY nem érdekel, szeretem, szerelmes vagyok, ő az a férfi, akire mindig is vágytam, még soha nem szerettem férfit ennyire! És bármilyen feltételt elfogadsz, amit józan fejjel tuti nem tennél meg… Te mit tennél?      

Egy munkahely sok szeretői kapcsolat ingoványos táptalaja. A közös munka, az együtt töltött idő, a megbeszélések egyre közelebb és közelebb hoznak egymáshoz, mígnem egyszer csak rájössz, beleszerettél! Már nem vagy ugyanaz az ember. Sokkal, de sokkal jobb vagy! Így érzed! Nincs kedved hazamenni az „unalmas” feleségedhez, az „unalmas” házba, az „unalmas” családodhoz. Minden más lett. A szeretőd fiatal, csinos, izgalmas, élettel teli… csak egy a bökkenő…, hogy ő a Szeretőd… Óriási pofonnak érzed az élettől. Miért most, miért ő, és miért vagy házas?! Aztán a legszörnyűbb kérdés kísért, ami embert valaha kísértett… Menjek vagy maradjak?

Bármelyik státuszban vagy is, akár Te vagy a szerető, akár Neked van szeretőd – bár minkét státusz ugyanaz, attól függően kinek a szemszögéből nézzük – mindig van választási lehetőséged. Te döntöd el, hogy megalkuszol-e, vagy sem. Értékeled-e magad annyira, hogy első legyél egy kapcsolatban, és vajon Te miért, és meddig tűröd még, hogy Szerető legyél? 

(Kérd szakember segítségét!)