Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren és az Üveghegyen is túl, volt egy jóképű király és annak egy csodaszép felesége. A királyné olyan szép volt, hogy csodájára jártak országból-világból... Jöttek is ám udvarolni neki szebbnél szebb és gazdagabbnál gazdagabb legények, a király pedig egyre féltékenyebb lett, amivel sokszor már az őrületbe kergette a feleségét.

A kastélytól nem messze a hegyen, élt egy egyfejű sárkány. A jóképű király és a gyönyörű királyné nyugalomban éltek a sárkánnyal mindaddig, amíg a király fel nem bosszantotta a féltékenységgel. Ugyanis, ahogy a király elkezdett féltékenykedni, a sárkánynak mindig kinőtt egy feje, ami tüzet is okádott. A király addig féltékenykedett, míg a sárkány mind a hét feje ki nem nőtt. 

A sárkány 1. feje: Hol voltál, hová mész, mikor jössz? 

Ezt akár kedves aggódásnak és féltésnek is vehetné a királyné... Hisz ki ne aggódna élete szerelméért, mikor az éppen nincs vele...? A csodaszép nő, hogy megőrizze fittségét és szépségét, rendszeresen jár fodrászhoz, edzőterembe, és olyan helyekre, ahová a király - férfi lévén - be nem teheti a lábát. Ekkor a király gyanút fog, és a gyönyörű királynét rögvest kérdőre vonja: Hol voltál?! Már rég itthon kellene lenned! Akkor megy át számonkérésbe, amikor a király túlzásba esik és már súrolja a királyné tűréshatárát. (Kinek írogat, biztos nem kíván már, kiszámolja az időt A-ból B-be) A sárkány ekkor még csak füstöt lehel. 

A hétfejű sárkány 2. feje: Hazudsz! 

Mivel a királyban egyre erősödik a gyanú, hogy szépséges felesége nem ott volt, ahol mondta, hazugsággal vádolja! Hiába a vadiúj műszempilla és az XL méretű rózsaszín műköröm (amit azért nem kevés idő megépíteni), a király hajthatatlan...A királyné bármit mond, hiába bizonygatja, hogy pedig ő már biza ott volt, a király nem hisz neki.  A királynak egyre jobban elborul az agya, eleinte csak vádaskodik, majd egyre durvább eszközökhöz folyamodik... Nyomoz, kérdezősködik, leskelődik a királyné után, és állandóan azt feltételezi, hogy a királyné kijátssza, átveri és becsapja őt. Nem sok kell hozzá, és íme megszületik a sárkány 3. feje. A királynénak ezentúl nem volt egy nyugodt pillanata... De a királynak sem, mert folyvást azon járt az esze, mi van, ha  a királyné megcsalja...

A tűzokádó sárkány 3. feje: Hát te meg hogy nézel ki?

Miután a  királyné folyamatosan azon dolgozik, hogy szeretett hitvesének, a jóképű királynak kedvére tegyen, így olyan holmikba is öltözik fel, amelyek (ezelőtt) elnyerték királyura tetszését. Továbbra is igényesen, de szexisen, dögösen, nőiesen öltözik... A féltékenységtől felbőszült királynak már több sem kell! Mi az, hogy más is így lássa az ő tulajdon feleségét!!!??? Ezért nyomban kihirdettetett, hogy miniszoknyát és kivágott felsőt többé fel nem vehet! Ha e parancsot megszegi, azt tüstént megkeserüli! Továbbá a királynéval elhiteti, hogy amiket eddig hordott, azok egyébként is előnytelenek a számára, és nem is állnak jól neki... Mikor a királyné a bosszút és férje haragját elkerülvén, szerényebb öltözékre tér át, lemond a barátokról, sminkről, az edzőteremről, a műkörömről... a király a felsőbbrendű vislekedését azzal koronázza, a királynét megalázva, hogy: Hát te meg hogy nézel ki?! Neked mindegy mit veszel fel, rajtad úgyis szarul áll minden! 

A sárkány 4. feje: Láttam, hogy nézel rá! 

A királyné tök mindegy mibe öltözött, így is úgy is gyönyörű volt... Kapott számtalan bókot (amiket nem hitt már el), sorra jelölték be Facebookon, és akartak ismerkedni vele, csakhogy neki senki sem kellett, mert királyát szerette. És férje haragjától tartva, senkire rá sem mert nézni, még a barátait is elkerülte. A király legszívesebben vitrinben vagy aranykalitkába zárva tartotta volna a feleségét. Ha netán együtt mentek valahová, és a királyné véletlenül egy pillantást vetett az ellenkező nemre, a király azonnal kiborult, és mérhetetlen dühbe gurult... Láttam, hogy nézel rá!! Ezután olyan vita és veszekedés kerekedett, hogy még a föld is beleremegett. A királyné nem dicsérhetett meg egy sportolót vagy filmsztárt, mert a férje még arra is féltékeny volt. 

A zöld szemű szörny 5. feje: Kik voltak előttem?

Nem fiatalon házasodtak, mindkettejüknek volt már előtte kapcsolata, amit bimbózó ismerkedésük során meg is beszéltek. Csakhogy a király ezeket az információkat addig tárolja, amíg egy alkalmas pillanatban a felesége fejéhez nem tudja vágni... Meg van róla győződve, hogy a királyné talonban tartja őket és csak arra vár, mikor bújhat velük újra ágyba. A királyné szerelemből házasodott, és ment hozzá imádott férjéhez, de korántsem gondolta, hogy a férje képtelen lesz a múltat lezárni, és az ő korábbi kapcsolatait arra használja, hogy kombináljon. Így a feleség állandó veszélynek van kitéve, nem mer beszélni a múltjáról, ezelőtt szeretett párjáról, vagy problémájáról. Ha netán szóba is kerül, az 5 fejű sárkány már őrjöng mérgében. 

A sárkány 6. feje: Azt csinálod, amit mondok! 

Ekkorra a királyné már olyan rettegésben van tartva, hogy nem akar és nem is tud ellenszegülni férje akaratának... Tudja, hogy ő húzza a rövidebbet. A király átvette az élete felett a teljes uralmat... Sehova nem mehet, semmit nem tehet az ura engedélye és jóváhagyása nélkül. Ha nem engedelmeskedik, véresre verhetik. Inkább megalázza magát, és tűri férje mélységes haragját. A király teljesen bekorlátozza a feleségét, ellenőrzi, mikor kivel, hová megy, sőt inkább vele tart, hisz egyedül már ki sem teheti a lábát a kastélyból. Mindenhová vele megy, nehogy egy percre is egyedül maradjon a szépséges királyné, és valaki elszeresse tőle... Ha nem az van, amit a király elrendelt, akkor iszonyú dühbe gurul, és a parancs szava tettlegességig fajul. Azt csinálod, amit mondok, különben... és már emeli is a kezét, és megszületett a sárkány utolsó, 7. feje. 

A hétfejű sárkány 7. feje: Megöllek! (patológiás féltékenység)

Ha az enyém nem vagy (úgy, ahogy én akarom), akkor a másé se legyél! A király gondolatai csak ekörül forognak,  vizuális és auditoros hallucinációk gyötrik... Azon gondolkodik naphosszat, hogyan tudja még jobban rabságban tartani a feleségét. Miközben a királyné a vártoronyba van bebörtönözve, addig a király a paranoid érzelmei foglya. A királyban már a puszta gondolat is akkora feszültséget gerjesztett, hogy hirtelen felindulásból inkább megölte a feleségét, minthogy az valaki másé legyen.

Így végezte hát a szegény szépséges királyné, a királyt pedig holtig tartó bűntudat gyötörte. A sárkány továbbra is ott él a hegyen, s élete mindeddig végtelen. 

Világszerte vezető pozícióban van a féltékenységből, szerelemféltésből elkövetett gyilkosságok száma. Egyszerűen a féltékeny fél képtelen elviselni és megbirkózni a gondolattal, hogy a társa egy önálló, gondolkodó, másik emberi lény, nem pedig a tulajdona.  Elképzelni sem tudja, hogy más valaki is ránézhet, mással is beszélgethet, és más valaki is hozzáérhet. Általánosságban elmondható, hogy a nők a féltékenyebbek, mégis a férfiakra jellemző jobban, hogy a féltékenység hevében, még a tettlegességtől sem riadnak vissza. 

Szokták mondani, hogy aki igazán szeret, az féltékeny. Féltékenységet akkor élünk át, ha attól, akit szeretünk, vágyunk valamire (szeretetre, figyelemre, gyengédségre), de ő egy harmadik személynek nyújta azt, nem pedig nekünk. Itt nemcsak arról van szó, hogy a harmadik fél egyáltalán ne kapjon a vágyunk tárgyából (szeretet, figyelem stb), hanem hogy a harmadik fél ne akarjon adni a mi szerelmünknek! 

Jeffrie Murphy és William Rock azt feltételezik, hogy a féltékenység a saját énképünkkel, az önmagunkról alkotott véleményünkkel van összefüggésben. Tehát rosszul esik az, ha életük párja valaki mást többre tart nálunk, szebbnek, jobbnak, okosabbnak lát, és jobban elbeszélget vele, ezért ez kétségeket ébreszt az önmagunkról alkotott képpel kapcsolatban. 

A féltékenység is gyermekkorra vezethető vissza. Lehet a háttérben családi minta, ha pl. a kisgyermek egykeként mindig mindent megkapott, vagy ki tudta harcolni magának a dolgokat, vagy gyakran látott féltékenységi jelenetet a családban, akkor valószínű ezt átviszi a felnőttkori párkapcsolatába.

Ugyanakkor félthetjük alap egzisztenciális igényünket is. Egy párkapcsolat akkor működik jól, ha kielégülnek ezen igényeink, mint a biztonság, a számíthatok a másikra, gondoskodás, kontroll az életünk felett, és az intimitás. Amikor féltékenység üti fel a fejét a kapcsolatban, ezt az alap egzisztenciális igényünket féltjük, hogy elveszítjük. 

A féltékenység  a kapcsolat gyilkosa... Önbizalomhiányból, birtoklási vágyból ered, ez pedig a félelemből, hogy az örömünk forrását, a szerelmüket (amit örökké birtokolni akarunk), elveszíthetjük. Ha jogos a féltékenység, mert korábban már történt megcsalás a kapcsolatban, akkor felerősödnek ezek az érzelmek, és olyankor is gyanakodhatunk, amikor épp nincs is rá semmi okunk. A bizalmat helyreállítani nehéz, és hosszadalmas munka, ez esetben keressünk fel egy szakembert.

Egy egészséges kapcsolatban a szerelemféltés természetes. De a félelem attól, hogy az a személy, akinek a legnagyobb bizalmat adtuk, visszaél a helyeztével, mindig bennünk van... Rajtunk múlik, hogy a hétfejű sárkánynak, hány fejét hagyjuk kinőni... 

Nos, ha a féltékenység véglegesen gyógyítható volna, az én mesém is tovább tartott volna. 

Forrás: Satir, Virginia: A család együttélésének művészete (Coincidencia Kft., Budapest, 1999.), Thomas, G., és Noel, B.: Társkapcsolatok (Asszertív Kiadó, 2001.)

Fotó: gyerekmese.info