Erről a Dupla Kávé: "Se veled se nélküled élni nem tudok" című száma jutott eszembe, és szerintem még sok mindenki másnak is... Az, hogy Vele, vagy Nélküle, csupán döntés kérdése. A Se Veled sem Nélküled kapcsolatban benne van az a lehetőség, hogy bármelyik fél bármikor elmehet és visszajöhet. Nincs komoly elköteleződési szándék, bármit megtehetsz, hisz mindig ott a másik.

Ha valóban döntés előtt állsz, és nyakig benne vagy egy ilyen kapcsolatban, tedd fel a kérdést: El akar-e köteleződni mellettem a másik, és Én el akarok-e köteleződni mellette? Vágyom-e vele közös életre minden velejárójával együtt, vagy nem? Meg merem-e nyitni a szívem előtte, és felvállalni az érzéseimet, vagy tovább menekülök "B" terveket szövögetve...?

Aki valóban elköteleződni hivatott, nem marad benne félelemből, gyávaságból, és kényelmi okokból egy kapcsolatban - mi lesz velem egyedül? Nincs menekülési útvonala pl. egy szeretői kapcsolat, és komoly elköteleződési szándék esetén, cselekszik. 

Több kliensem is ebben a "Se Veled se Nélküled" kapcsolatban van. A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy ezek hármas felállású kapcsolatok (férj, feleség, szerető). A nőkre általában jellemző, hogyha valami nem jó, nem működik, kilépnek a kapcsolatból. A férfiak ezzel szemben inkább benne maradnak vagy a rossz házasságban (ülnek a meleg sz@rban), vagy a már megszokott hármas felállásban. Se a feleséget nem tudják elengedni, se a szeretőt, miközben sem a feleséggel nem jó igazán, sem a szeretővel. 

A Se Veled se Nélküled kapcsolatok általános jellemzője a romboló veszekedések, majd a szenvedélyes kibékülések hullámzása, és ez az emocionális hullámvasút tartja fenn a kapcsolatot. Továbbá olyan rejtett játszma, amelyben nincs érzelmi biztonság, emiatt elköteleződés sem. A boldog szerelem érzése és a düh váltakozik egymással, ez adja az instabilitást. A düh általában abból a bizonytalanság érzésből ered, hogy miért nem dönt (mellette) a másik, vagy miért nincs vele...? Illetve abból a félelemből, ha elhagynak, mi lesz velem...? Ilyenkor a bizonytalan fél elkezd kétségbeesetten önmagában is kételkedni, és a szeretett társban, valamint a kapcsolatban is. Ez olyannyira felszítja az indulatokat, hogy mondvacsinált grandiózus veszekedéshez vezet, amit aztán legalább ekkora hévvel, drámaian elrendezett kibékülés követ...

Amikor éppen szenvedsz, a poklok poklát éled meg, de amikor épp minden jó, a mennyországban érzed magad. Ezért a pillanatnyi boldogságért képes vagy eladni a lelkedet, egy aprócska szeretetmorzsáért kuncsorogva, mindent elnézni és mindent elfelejteni a másiknak, aki ezelőtt 1 perccel pedig mélységesen megbántott. Az ilyen Se Veled, se Nélküled kapcsolatban, előbb-utóbb kiég az ember... Az egyszer fenn egyszer lenn érzése sohasem ad elég érzelmileg biztonságos hátteret ahhoz, hogy valóban elkötelezze magát melletted a társad.

Ezek a rutinszerű szakítások - békülések olyan pszichológiai kényszeres ismétlődések, amelyeknek gyökere gyermekkori viselkedésmintákban keresendő. Egy feltáró beszélgetés során felszínre kerülhet, miért követik egymást újra és újra  az elhagyás és újrakezdés fázisai.   

Miközben a játszma folyik, repül az idő, bomlik a kapcsolat egysége, amelyben már nincs tisztelet és nincs megbecsülés. Ez a csikicsuki állapot annyira rombolja az önbecsülést, hogy a valódi vágyakról és igényekről már szó sem esik. Egyrészt azért nem, mert félünk attól, hogy a másikat nehogy megbántsuk, ami paradox módon pont az ebből adódó konfliktusok miatt be is következik, másrészt pedig félünk attól, hogy így nem fog szeretni a másik és elhagy (hisz eddig is instabil volt a kapcsolat, és ez csak még tovább gyengítené).

A Se Veled Se nélküled kapcsolat egészségtelen mivoltát az is adja, hogy egyik fél sem elég erős ahhoz, hogy kilépjen a kapcsolatból. Ezért inkább a párkapcsolat illúziójának fenntartásáért benne maradnak gyávaságból félelemből, kényelemből, mert mi van, ha ettől is rosszabb jön, ami most van...? Én azt szoktam mondani, ha ettől rosszabbat el tudsz képzelni, akkor még nem olyan rossz... Mi lehet attól rosszabb, hogy egy érzelmileg instabil párkapcsolati illúzióban él az ember? 

Az ilyen típusú kapcsolat csak látszatra működik, és egyik fél sem boldog. Nemcsak a szex lehet az összetartó erő, hanem bármi, ami ennek a látszatát kelti. Amikor minden jó, rózsaszín köntösbe bújtatva álcázzátok az összetartozás érzését, ami a személyiségetek különbsége miatt sosem volt az igazi, az anyagi függést, és a szexuális biztonságot, ha még van... Kifelé azt mutatva, ez még mindig egy stabil kapcsolat, mindegy hány veszekedés, és megcsalás történt benne...  A történtek miatt se vele, se nélküle nem akarsz maradni... A valóságban csupán egymást használjátok a magány ellen. 

Egy érett felnőtt ember vállalja a tetteit, annak következményeit, gondolatait, érzéseit. Rendelkezik megfelelő önismerettel és önbizalommal ahhoz, hogy egy párkapcsolatban ne az érdek, a félelem és a külsőségek játszanak főszerepet. A párkapcsolati illúzióban élő embernek saját magáról és a társáról is hamisan alkotott képe van. Becsapja önmagát és a másikat is. Kellő önbizalom és önismeret hiányában gyakran az önsajnálat csapdájába esik, és a rendszeresen veszekedést provokáló társától várja azt, amit felelősségteljesen neki kellene megtennie. Szeretettel elengedni a másikat. 

A Se Veled se Nélküled kapcsolatban a kimondatlan szükségletek és vágyak miatt önfeladás történik. A két személyiség legalább annyira különböző, mint az eltérő igények és szükségletek, és ez folyamatos feszültséghez vezet. A veszekedés paradox módon ezt a stresszt hivatott levezetni, miközben újakat generál. Ez a személyiségbeli különbözőség okozza a gyakori és heves vitákat és kibéküléseket, ami akár évekig is elhúzódhat. Én a hasonló a hasonlót vonz elvében hiszek. Szerintem ezért is jelent állandó problémát, ha két olyan ember köti össze az életét, akik teljesen más attitűddel rendelkeznek...

Ebből a kapcsolatból valóban nem könnyű kiszállni. Olyan, mintha magát a hullámvasutat próbálnád működés közben megállítani. Tehát vagy hirtelen kiugrasz belőle, ez ugye nem biztonságos, és nem felelősségteljes gondolkodás... Vagy megvárod míg lelassul, megáll és biztonsággal ki tudsz lépni belőle. A lassulási időt pedig önmagad fejlsztésére, megismerésére, és egy valódi stabil környezet megteremtésére használod.

Csupán döntés kérdése... Vele, vagy Nélküle...?  

Fotó: Dupla Kávé, Se veled, se nélküled album