Nárcizmus a párkapcsolatban

Manapság egyre gyakrabban hallom, hogy az emberek a narcizmussal címkézik fel egymást. Előszeretettel használják, mint jelzőt a kapcsolatokban. A nárcisztikus személyről a legtöbben azt gondolják, hű de magabiztos, mekkora önbizalma és önbecsülése van. Ezért van AKKORA arca. Tulajdonképpen arról van szó, a nárcisztikus személy a saját védelme érdekében már gyermekkorában kifejlesztett magának egy hatalmas én-t, aki szinte tökéletes. Emellett a hatalmas én mellett valójában ott van az alacsony önbizalma és önbecsülése, a kicsi én.

Amikor a nárcisztikus személyt kudarc, vagy stressz éri, illetve nem kapja meg a számára kielégítő figyelmet, tiszteletet, csodálatot, akkor a kicsi én erre dühvel reagál, mivel rögtön értéktelennek érzi magát (nem vagyok elég jó), és képes azonnal depresszióba is esni emiatt, és napokig nem szólni a társához.

Kriszi és Zoli nárcisztikus párkapcsolata:

Ez igaz egy hétköznapi jelentere is, amikor pl. Kriszti ideges, és dühöng, mert Zoli nem vele foglalkozik, hanem más dolga van, vagy leül(ne) egy kicsit olvasni. Kriszti teljesen kiakad, mert épp nem ő van a figyelem középpontjában, Zoli épp nem dicséri (szerinte őt Zoli sosem dicséri). Kriszti képtelen magát elfoglalni egy rövid időre is. Állandó odafigyelést igényel, hogy ne unatkozzon. Ha a társa nem figyel rá eléggé, vagy más elfoglaltsága van (akár a munkája), Kriszti dühkitörésekkel, és érzelmi zsarolással, majd hidegséggel reagál. Zoli ezt büntetésnek éli meg. Kriszti duzzog, meg van sértődve, teljesen elhidegül, elérhetetlenné válik. Érzelmileg elszigetelődik Zolitól, amíg a hatalmas énnel Kriszti újra fel nem építi magát. Ezután úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna...Zolit ez teljesen kikészíti.

Kriszti csak akkor érzi jól magát, ha az van, amit ő szeretne. A Zoli érzései és szükségletei teljesen hidegen hagyják...

A Krisztiben lévő harag, a gyermekkori düh projekciója a társára, akit egyrészt a szélsőséges viselkedésével a sírba kerget, másrészt a projekció kapcsán a földig aláz. Mindent, az egész élete összes sérelmét a társára borítja, nem kímélve Zolit a vulgáris megnyilvánulásoktól, aki ettől teljesen megsemmisülve érzi magát.

Mivel a hatalmas én és a kicsi én folyamatosan harcolnak egymással, a nárcisztikus személy élete egy igazi hullámvasút, emiatt igen nehéz vele egy valódi párkapcsolat. Egyrészt nincs mögötte megfelelő önbecsülés és önbizalom, másrészt valójában senki sem felel meg a számára. A nárcisztikus fél mentes a finomkodástól, és attól, hogy képes legyen a másik ember igényeit, szükségleteit, vagy érzéseit figyelembe venni. Ha mégis empátiát produkál, azt kizárólag a saját hasznára teszi, hogy a hatalmas én látszatát tovább fenn tudja tartani. A nárcisztikus személy társa így folyamatosan ki van szolgáltatva a párja hangulatingadozásainak... Ismeritek a nyuszikás viccet: "Ha van rajta sapka azért, ha nincs akkor azért..." Bármit tesz a másik, sosem lesz elég jó a nárcisztikusnak. Ez az örök elégedetlenség nyilvánvalóan belőle ered.

A nárcisztikus kapcsolatok jellemzője, hogy míg az egyik fél teljesen odateszi magát, a másik felhasználja azt, amit az egyik beletett. Zoli mindent megtesz azért, hogy Krisztinek megfeleljen, szereti, dicséri, elismeri a munkájában, nőnek tudja érezni magát Kriszti, Zoli biztonságot tud neki nyújtani... De Krisztinek ez nem elég. Ő mindig mindenből többet akar! Örök elégedetlen. Kriszti az állandó elégedetlenségét a Zoli szapulásában fejezi ki. Emellett a Zoli igényei teljesen eltörpülnek, mert a nő folyamatosan feltételeket szab, amit a férfi már lassan képtelen teljesíteni.

A nárcisztikus fél gyermekkori igényeinek kielégítetlensége miatt folyamatosan csak elvár, és minimálisat ad. A másik ezért állandó nyomás alá kerül és elfárad benne. S mert a partner nem tudja teljesíteni a nárcisztikus fél elvárásait, és kielégíteni végtelennek tűnő szükségleteit, emiatt az állandó hiány miatt a nárcisztikus személy érzelmileg elérhetetlenné válik a társa számára, és megindul a kiüresedés, elmagányosodás, elszigetelődés. Mivel nincs benne kölcsönösség, ez igen-igen fárasztó.

Hogy egy kicsit megértsük a nárcisztikusokat...

Egy csecsemő számára alapvető szükséglet, hogy az édesanyja vagy más vonatkozó személy, megfelelő módon kapcsolódjon hozzá érzelmileg. Ha a csecsemő nem kap pozitív megerősítéseket, nem mosolyognak rá, nem ölelgetik, és egyéb szükségletei sincsenek kielégítve, akkor a kisgyermekben a magány, a szégyen és a nem vagyok elég jó érzése, az értéktelenség fog kialakulni. Önbecsülése alacsony lesz, nehezen tűri a kritikát, az elutasítást és a bírálatot. Emiatt fokozottan vágyik az elismerésre, a dicséretre, amit gyermekkorában nem kapott meg. Ezeket a gyermekkori, szívbe markoló érzéseket fogja tovább vinni felnőttkori emberi kapcsolataiba és a párkapcsolatába. Korán kifejleszt magának egy olyan énvédő stratégiát, a hatalmas én-t, amivel ezeket a fájdalmas érzéseit a lehető legjobb módon elrejtheti. Tehát túlzott önbizalmat áraszt, amit csak énközpontúsággal tud elérni.

Szintén a narcizmus kialakulásához vezethet, ha a gyermek szinte sosem tud a szülők elvárásának megfelelni, és úgy érzi, a puszta jelenléte már nem elegendő ahhoz, hogy a szülőknek örömet tudjon szerezni. Ezért folyton túl teljesít, hogy a szülő büszke legyen rá. Tehát rájön, hogyha ő mindig tökéletes és maximálisan teljesít, akkor fogják őt szeretni, elégedettek lesznek vele. Párkapcsolatába ezzel a csomaggal érkezik, aki folyamatosan elvár, és a tökéletességre törekszik. S mivel tőle is tökéletességet vártak el, ő is a maximalizmust várja el a társától.

A bizonytalan önbecsülés kialakulásának további oka lehet, ha a gyermeket folyamatosan dicsérik, ajnározzák. Olyan hétköznapi teljesítményekért is jutalmat kap, ami kis erőfeszítésekkel jár, így torzulva alakul ki benne a siker-kudarc megítéléséhez szükséges mérce. Mivel valahol érzi a gyermek, hogy ez nem jogos, emiatt értéktelennek érzi magát, hogy olyan dolog miatt kapott dicséretet, amit nem érdemel meg. Mivel nem tudja megítélni, hogy az valójában reális-e vagy sem, így önmagát akár túl is értékelheti, és ez tovább csökkenti az egyébként is alacsony önbecsülését.

Mi van, ha a párunk nárcisztikus?

A nárcisztikus személyek nem igazán vannak tisztában azzal, hogy mit művelnek, és mi folyik valójában a kapcsolatban, így ritkán fordulnak szakemberhez is. A nárcisztikus fél (Kriszti) úgy érzi, hogy ő az áldozat, mivel a társától nem kap elég szeretetet, odafigyelést.... és ezt ügyesen el is tudja játszani. Érzelmi zsarolással manipulálja a társát, hogy az érezze magát totál hülyének, és elhiggye, tényleg ő a hibás, és ő az oka a társa boldogtalanságának. Valójában a társ (Zoli) az áldozat, akit a nárcisztikus fél teljesen kiszipolyoz és önfeladásra kényszerít, továbbá a hullámzó hangulatával és az érzelmi távolságtartással folyamatosan bántalmaz. Mire idáig az áldozat (Zoli) eljut, hogy valami nem stimmel a kapcsolatban és saját magával, akár hosszú évek is eltelhetnek.

A nárcisztikus kapcsolatban gyakran fordul elő, pont az elégedetlenség miatt, megcsalás is. Míg az áldozat nagyon sokáig szenved emiatt, addig a nárcisztikus fél már régen túl lépett rajta, és új áldozatát keresi.

Amit az áldozat tehet, amikor már eljutott arra a szintre, hogy nem bírja tovább...

Maradandó érzelmi és egészségügyi károkat okozhat egy nárcisztikus kapcsolatban való bentragadás. Amit az áldozat tehet, hogy lépjen ki a bántalmazó kapcsolatból. Mielőbb keressen fel egy szakembert, aki segít újra felépíteni az önbizalmát, és a bántalmazás okozta sérülések miatt megtépázott önbecsülését. A kapcsolatból való kilépéssel, szakember támogatásával, önismereti feladatokkal, terápiával, esélyt kap egy normális, kielégítő és egészséges párkapcsolat kialakításához. A nárcisztikus fél részéről önzőség fenntartani a kapcsolatot, pusztán a saját igényinek kielégítésére. Így a másiktól is elveszi az esélyt, hogy boldog legyen, és önmagától is, hogy esetleg egy olyan társra találjon, aki jobban megfelel az igényeinek.

Fontos leszögezni, hogy a nárcisztikus emberek nem rosszak! A gyermekkori sérüléseik miatt fokozottan érzékenyebbek a kritikára, és elismerésvágyuk határtalan. A belfasti Queen's Egyetem kutatásai bebizonyították, hogy a nárcisztikus emberek sokszor kapnak jobb jegyeket, sikeresek a munkában, hamarabb szereznek előléptetést. Ez annak köszönhető, hogy mentálisan erősebbek. A kutatást vezető pszichológus Dr. Kostas Papageorgiou szerint az erő abban rejlik, hogy alacsony önbizalmuk ellenére mégis elhiszik magukról, hogy jobbak másoknál, és megérdemlik a sikert, az előléptetést. Ez a magabiztosság vezet odáig, hogy tényleg el is érik a céljukat.

A nárcisztikusok ugyanakkor szórakoztató személyek, és igen szeretetreméltók. Mivel gyakran nem ismerik fel és el saját tökéletlenségüket, ritkán fordulnak szakemberhez, pedig ők is szenvednek a párkapcsolati kudarcuk és szélsőséges viselkedésük miatt.

Mindnyájan rendelkezünk gyermekkori sérülésekkel és nárcisztikus jegyekkel. Van, akiben több van, van, akiben kevesebb. Ha úgy érzed nárcisztikus kapcsolatban élsz, keress fel egy pszichológust, aki segít megérteni, mi történik a kapcsolatodban, és rávezet arra, milyen egy egészséges párkapcsolat.